További módosulás is történik a bejárati modulon. Az ipartelepi dízelmozdonyokat ezután itthon, helyben lehet tankolni, kiépítésre került egy üzemanyag feladó állomás. Ez is régi terv volt, korábban volt is olyan verziója a modulnak, amin állt egy kiszuperált BTTB Gasoline tartálykocsi tartálya. Év elején meghirdette a Busch a 8766 cikkszámú, termelőszövetkezeti üzemanyagtöltőt. Megnéztem a méreteit, ez alapján úgy gondoltam jó lesz nekem a pofás kis építmény, csak emelni kell rajta kicsit. Májusra ígérték a megjelenését, elő kellett hát készíteni neki a terepet. A szélső vágány bő 15 centivel rövidebb, mint a középső, igazából nem is tudom miért épült ez így annak idején. Ezt is javítom egyúttal, innen is kivágtam egy darabot a betonomból, hogy egy 83101-es szabvány méretű sín beférjen. Pont jól jött ki, a két bak egymás mellé kerülhetett.
Az ide tervezett épület viszont nem jelent meg májusban, sőt, júniusnak is csak a legvégén, így a meg- és beépítése is csúszott. Közben kiderült, hogy a méretei sem olyan jók, mint a katalógus írta januárban. Nem 30mm ugyanis az áthajtási szélesség, hanem csak 21mm a legszűkebb részen. Szerencsére az oszlopnál ez majdnem 27mm, ugyan még nem az igazi, de bizakodásra adhat okot. A fa oszlopot így kivágtam, ha sikerül a rögzítését megoldani, akkor 3mm-el odébb kerül, de ha nem, az sem baj.
Meg kell emelni 5mm-el az egész építményt. Mire nem jók az elrakott maradékok és keretek egy-egy építőkészletből?
1,5mm vastag kartonból kivágtam 4db megfelelő méretű csíkot és egymásra ragasztottam őket. Olyan hatást akartam elérni, mintha deszka zsaluzattal készült volna egy beton sáv a faszerkezet alá. Kicsit talán részegek voltak a kőművesek, de szerintem nem lett rossz. Az eredeti alaphoz hasonlóan bevagdostam a felső réteget, hogy a faszerkezet oszlopai rögzíthetők legyenek.
Az egész töltőállomás alap megkapta a maga steingrau festését, a tartály zöld, a kútoszlopok pirosak lettek és a helyükre ragasztottam őket.
Következhetett a próba! Ha a Remot Bobó elfér alatta, akkor bármi. Siker, pedig még magasabb is itt a Bobó egy nyomkarimányival, mint a használatkor lesz.
De vajon odafér-e a helyére? Hát ha teljesen a modul szélére kerül, akkor pont. Ez a fele úgyis a kezelői oldal, itt akár le is lóghatna, persze így jobb.
Mielőtt a faváz is rögzítésre került volna, még meg kellett oldani a világítást. Kicsi, erősen árnyékolt rész ez, a szokásos sárga LED-ekből két darab meg is felel. A lámpabúra ezúttal is gyógyszer levélből készült, az előtétellenállás elfért a plafonon. Azt találtam ki, hogy nem ragasztóval rögzítem a világítást, hanem 0,1-es tekercselő huzallal. Ez lett az én TT-s Hilti szalagom vagy blitz-binderem. Az áramellátást a térvilágításra is használt hálózatból vezettem ide.
Persze lehet még tovább csicsázni az egészet. Használtam Pecky kapcsolószekrényt, tűzoltó készüléket és Miniatur olajoshordókat, meg persze a Busch készletben lévő kivágható piktogramokat, táblákat.
Egy dolog hiányzik még a jelenetből, a sínszálak közé egy elvezető csatorna. Mert mozdonyvezető ismerőstől tudom, hogyha ott "bluggyan" egyet a gázolaj, akkor akár 40-50 liter is elfolyhat, márpedig környezettudatosak vagyunk, annak egy gyűjtőbe kell kerülnie. Ami késik nem múlik, hamarosan ezt is pótolom.
Összességében ha valakinek megfelel méreteiben az eredeti 8766-os Busch szett, annak bátran ajánlom. Könnyű megépíteni, pontosak az elemek a végeredmény pedig látványos.
Folyt. köv...
