Aktuális cikkünket egy személyes üzenettel kell kezdjem: Bocs Pista! :)
Na de akkor csapjunk is a lovak közé, nézzük a narancs ajtós, vagy ahogy becézték őket, az Orange kocsikat. Az egész úgy kezdődött, hogy a 80-as évek végén, a nemzetközi forgalomban futó gyorsvonati kocsik ajtajait narancs színűre festették, hogy jobban látszódjék, ha egy-egy nyitva maradt a vonat indulása előtt. Néhány év után a "kísérlet" hamvába hullt, például az időközben érkező távirányítású ajtós kocsik miatt. De így a 4. és 5. vasútmodell korszak határán jól használható kocsit kapunk ha elkészítjük magunknak és egy kis színt is visz a sok egyen kék-szürke kocsi közé.

(Gumidani fotója a forum.index.hu oldalról, a Személykocsik topikból)
Jó pár éve már, hogy a Kühn kiadta a MÁV Y kocsikat. A 2. osztály hamar el is fogyott, de az 1. osztályú kocsikból még mindig van a gyártónak (igaz, már csak az egyikből), hiába az egyszeri kiadás megjelölés rajtuk. Napjainkban ezek a legolcsóbb személykocsik méretünkben, a festésük és feliratozásuk is nagy részben jó, csak pár matricára, narancs festékre és időre van szükség a megvalósításhoz.
Első lépésként - közvetlenül a darabokra szedés után - kimaszkoltam a kocsik ajtóit, hogy megkaphassák a narancs színüket. A maszkolás persze vagy tízszer annyi ideig tartott mint a festés. A lim-lomos fiókban találtam (na, megint ezt írtam, bocs Lacibácsi!) egy lefosztott Tillig MÁV hálókocsit, ő volt a próbadarab, ezután következett csak a két Kühn kocsi. Sajnos a Kühn kocsik ajtóin az ablakoknak nincs fekete kerete, a gumikédert az ajtóra tamponozták, ami most lefestésre került. Még meggondolom, hogy összerakás előtt kihúzzam e feketével...

Újabb maszkolás következett, ezúttal a pályaszámok körül, mert az alváz-feliratokat nem akartam bántani, jók azok ahogy vannak (úgyis csak nagyítóval olvashatók). Kis tamponlazító a feliratra, pár másodperc várakozás és a fültisztító pálcika másik végével letörölhető a felirat. Mondom, letörölhető. Szóval kis tampon lazítót teszek rá, várok és letörölhető. Tehát a harmadik tamponlazítózás után most már tényleg letörölhető - kellene legyen. Ilyet még nem ....tam. A Tillig hálóról előbb jön le a felirat körül a szürke sáv, mint a felirat. A Kühn kocsiknál jobb a helyzet egy kicsit, de ott is a 4 felirat négyféleképpen viselkedik. Sajnos van ahol újra kellett festeni a szürke sávot, a Tillig roncs hálón végig, mert ott a pályaszámon kívül 2-2 Utasellátó felirat is makacsul ragaszkodik a helyéhez. Az egyik Kühn kocsin pedig az egyik pályaszám környékén kapott új szürkét a sáv.

Kezdeti terveim között szerepelt, hogy az egyik Kühn kocsiból 2. osztály legyen. Voltak a vasút történetében "deklasszálások", amikor is 1. osztályú kocsikat leminősítettek, de mint segítőm nyomozása kiderítette (ismételten köszönöm István) ez nem az Orange korszak volt. Viszont 9 ablakos vegyes osztályú kocsit láttam. Legalábbis modellben, így meg is fogant a gondolat, hogy készüljön ilyen is. Itt az egyik kocsivégen a kocsiosztály jelölést kellett leszedni - ezek könnyen lejöttek - és a sárga sávot kellett eltüntetni. Az utóbbihoz kimaszkoltam a sávot, és a "MÁV kékre" kevert festékemmel megfújtam a csíkot. Egész hasonló a színem, mint a kocsi eredeti kékje (köszi Feri).

Készen álltak a kocsik a matricák fogadására, de előtte még egy réteg fényes lakkot kell fújni, hogy a matricák széle ne látszódjon a matt lakkos fixálás után.

A festés utáni lakkozást nem szeretem. Valahogy nem sikerül soha szépre. Mit tegyek, hogy ne kelljen telibe lakkozni a kocsikat? Arra gondoltam kimaszkolom, és csak oda fújok lakkot, ahová feltétlenül kell. A vegyes osztályú kocsin sok minden változott, itt csak a tető szürkéjét fedtem el, a többi részre került matt lakk. Az 1. osztályú kocsin és a hálón az ajtók, a szürke sáv és az alatta lévő alváz rész kapott lakkot, a többi részre nem kellett. A szürke sáv jó elválasztó vonalnak bizonyult.

Lakkozás után már csak az összeszerelés volt hátra. A készre szerelt kocsin még fehérrel kihúztam a lépcsők éleit. Ehhez ferdén elvágtam egy gyufa szálat, ezt mártottam a fehér festékbe és ezzel húztam meg az élt. Jobb mint az ecset, mert nem tud felfutni a lépcső felületére, ha egyszer az élén támaszkodik. Persze a festék mennyiségére figyelni kell, ha túl sok, akkor meg tud folyni.Az ajtókon lévő ablakok gumikéderét nem húztam ki végül feketével, nekem nem hiányzik onnan. A kilincsek ezüstre festéséről pedig megfeledkeztem, így a lakkozás után kellett pótolni. Ebben is egy gyufaszál volt segítségemre. Egész elvékonyítottam a végét, épp csak egy kicsi lapos részt hagytam (ne legyen hegyes), ezt érintettem előbb a festék felületéhez, aztán a kilincshez. Nagyon spórolósan kell bánni a festékkel! Nem lett rossz, majd legközelebb lesz fotó is róla, a mostani esős-borult időben nem tudok rendes képeket készíteni.

Sajnos a pályaszám matricázása nem lett valami szép. Egy matricás modellt általában forgatunk, hogy lássuk, van-e olyan szög, amiben látszik a matrica széle. Na, nálam pont fordítva van, azért forgatom, hogy találjak olyan szöget, ahonnan nem látszik. Ettől függetlenül nekem tetszenek a kocsik, jó kis időtöltés volt őket elkészíteni!
(A Tillig háló felélesztésére tettem kísérletet, az őszi akcióban hirdetett csehszlovák hálóból rendeltem is, de lemaradtam róla, elkapkodták nagy valószínűséggel a csehek, meg a szlovákok, így ez a kaszni még várja a maga donorját.)