Alap esetben, úgy általában a hétköznapokon, egyszerűen készül a cukorrépa. Elvetik, kikel, felszedik. Na de hogyan van ez TT-ben? Régebbről van Bachmann gyártotta cukorrépa rakományom Tillig Eas kocsiba, 2db, de úgy gondoltam kellene még pár, főleg, hogy a nyáron Bielsko Bialában a mezőgazdasági szállítások lesz a modultalálkozó fő témája. Meg akkor már az újabb, hosszabb nyitott kocsikhoz (Eanos) is jó lenne néhány rakomány.
Így készül a répa. XPS, sniccer, vonalzó, filctoll, vagonok, no és persze az etalon rakomány.
Miből készült a Bachmann féle répa? Ahogy nézegettük, úgy találtuk, kölesből. Az filléres tétel, pinty eleségként kellően apró szeműt kapni, irány a díszállat kereskedés, így az első lépés kipipálva. Hogyan tegyük tartóssá? Többen mindenféle vegyszerbe áztatják a magokat, ha rakományként, vagy terepasztalon akarják használni őket, rágcsálók és egyéb kártevők elleni védelemként. Mivel nekem egy zárt dobozban várja majd, hogy néha-néha elővegyem egy kis használatra, így nem gondoltam ilyen drasztikus csírátlanításra, inkább csak megsütöttem a köles szemeket. Ez jó színt is adott neki, a "tartósításon" kívül.
A vagonokba XPS táblából vágtam egy-egy darabot, ezeket megformáztam, hogy a tetejükön kis dombok keletkezzenek, majd az összes barna alap színt kapott.
Domborodnak...
Ezután megkentem a felső részt faragasztóval és megszórtam a kölesemmel. Hagytam 2 napot száradni a ragasztót, egy kifejezetten meleg helyen, hogy a lehető legtöbb nedvesség távozzon a rakományból. Itt-ott kiperegtek a szemek, ezeket pótoltam és becsepegtettem hígított faragasztóval a rakományt. Újabb 2 nap száradás következett.
