Mostani, a hétvégét bemutató posztok sorában az utolsó írásban nem is annyira a Tilligről vagy a modellekről, inkább magáról Sebnitzről írnék, illetve mutatnék képeket. Engem személy szerint nagyon érdekelt, hol is van ez a német gyár, milyen a környezete. Elájulok-e a rendtől és tisztaságtól, vagy ez "csak egy NDK" város? Nos, vegyes a kép. A város főtere nagyon szép, sok szépen felújított házat látni a belvárosban, tisztaság és rend van. Ami meglepett, sok lakatlan, elhagyatottnak tűnő század eleji polgári épülettel is találkoztunk. Érdekes, erre egyáltalán nem számítottam.
A 2010-es árvízért felelős folyócska, balra a Tillig gyár
Szombat kora-esti nyugalom a főtéren
Régi, de gondozott épület
Sok ilyen is látható a városban
A helyi sör, a "Sebnitzer Schmuggler" azaz a sebnitzi csempész
A vasútállomás épülete TT méretben is megvásárolható
A hazaút mondhatjuk eseménytelenül telt (kivéve, hogy az autónk megtehető útra 5km-t írt, amikor elértük a Rajkai benzinkutat :)), a Skoda múzeum meglátogatása után még futottunk egy kört Prága belvárosában is, ha már egyszer a környéken voltunk.
Összességében vegyes érzelmekkel távoztunk Sebnitzből - de nem csak mi. A korábbi évek magasztos elbeszélései alapján talán többet vártunk, persze a mostani "lassú víz" talán a környéket sújtó áradásoknak is köszönhető. Persze remek volt megismerni több embert a Tilligtől, akikkel levelezünk már évek óta, vagy épp kezet rázni Peter Horn úrral a PEHO kinematikák atyjával, és remek volt megismerni az AKTT klub elnökét is. Akik kérdezték eddig, hogy éreztük magunkat, azoknak ezt mondtam: Ha egy kirándulásként, egy élményként gondolok erre a 3 napra akkor remek volt, jó társasággal, vidámsággal telt. Ha egy modellvasutas rendezvényként gondolok rá, akkor kicsit csalódott vagyok. Most, hogy újra értékelem a dolgot, azért az első állítás felé hajlik inkább a szívem. :)
