Hétvégén végre volt időm ismét a diorámára, nekiálltam a fák és bokrok elkészítésének. A lombanyaggal volt egy kis hiányom, ezért szombat délelőtt beszereztem a Noch faleveleiből egy csomaggal (cikkszám: 7142). Minden adott volt a "munkához".
Alapanyagok
Blankolás, majd sodrás és hajtogatás után így néz ki egy "fa".
Befolyattam fa ragasztóval, majd rászórtam a fűrészport. Néhol nem folyt végig a higított ragasztó, ezért az első három darab furcsa lett, az ágakon néhol duzzanat keletkezett. Az ezután készülteknél a ragasztózás előtt egy kis hideg zsíroldós áztatást csináltam, majd öblítést. Ettől szebben terült a ragasztó.
Temperából kikevertem egy kis barnát, majd beecseteltem a törzseket. Mindig csak egy-két fányit kevertem, hogy ne legyen egyforma színű minden növény.
Az ágak végére egy-egy csepp ragasztó került, majd hullott rá a falevél. Elég ritkásak lettek a lombok, emiatt kora tavaszi lesz a dioráma.
Közben életem párja elkészült az ebéd utáni édességgel. A bal oldali meggyes+túrós (meggy a saját fáról), a jobb oldali pálinkában áztatott mazsolás + túrós. Ez utóbbi volt a finomabb :-)
Egy-két bokorra több rétegben került ragasztó és fűrészpor, ezeknek vastag lett az águk. Először azt gondoltam kidobom őket, de aztán látva a ritka lombozatokat, tettem velük egy próbát. Jók lettek, az árok partjára kell a növényzet.
Tervem szerint ő lesz a kidőlt fa keresztben a vízfolyás fölött. A lombozata egyedi, mert nem ragasztottam, hanem a friss festés után azonnal megszórtam levéllel, így a festékbe ragadtak azok bele.
A bal oldali fűzfának indult, szép lelógó ágakkal, csak ez egy korai darab, ahol nem zsíroldóztam, és az ágai nagyon bénák lettek. Ezért meg lett metszve, valami barbár által, de szerencsére tavasz lévén kirügyezett újra...
Folyt. köv.
