Az alaplap adott. A Styrostone töltés adott. Szerencsére a kettő csaknem egyforma hosszú, így nem kellett sokat vacilálni melyikből vágjak le. A flexi sínből rövidebbet vettem, mint ágyazatból, így egy átmenő vágány és egy csonka lett kialakítva. Hogy a kiegészítők fotózása egyszerűbb legyen a vágányokat pár fokkal elforgatva, az alaplaphoz képest kissé átlósan terveztem elhelyezni. Sajnos az ebben a fázisban készített próbálgatós fotók nem sikerültek :)
Talán látszik a lényeg - 2 vágány, az alap oldalával nem párhuzamosan
Mikor a vágányok helye véglegesedett, levágtam az emelt terepszintet egy másik hulladék OSB-ből, és összecsavaroztam őket. Ezután felrajzoltam a vágányok helyét, méretrevágtam a Styrostonet.
Ez a Styrostone érdekes cucc, elég vegyesek a tapasztalataim. Gyorsabban lehet vele dolgozni, mint ha szórnánk az ágyazatot, viszont drágább annál. Szép kivitelű, és a vele épített pálya is szép, de nagyon óvatosan kell bánni vele, mert a habanyag könnyen törik. Megválasztható, hogy a vasúti töltésünk vízszintes vagy letört szélű legyen. Ez utóbbi esetben a szélén elvékonyított hab letéphető, a kőzúzalék lehajtható. Igen ám, de csak óvatósan, mert ez is hajlamos a törésre! Ha egyszer lehajtottuk valahogy rögzíteni is kell, mert visszaegyenesedik. Én leragasztottam a ferde szélű habhoz majd fejjel lefelé leszorítottam, amíg a ragasztó megszárad. Az a kis fehér csík keresztben az ágyazaton a ragasztás, amire az eltört Styrostone hab miatt volt szükség. Arra is figyelni kell, ha egyszer belenyomtuk a Styostoneba a talpfarácsot, onnan csak nehezen jön ki, legtöbbször úgy, hogy kitörik egy-egy darab a talpfák közötti kőágyból.
Majd következett a többi tereptárgy felrajzolása. Itt már figyelembe próbáltam venni, a rendelkezésre álló, bontott terepasztalról származó terepfüvek méretét. A betükódok jelentése: F = fű, B = beton, H = homok, ? = "itt hogy legyen?".
A betont csemperagasztóból hoztam létre. Hogy a szélekkel ne legyen baj, kizsaluztam, ahogy betonozásnál szokás, majd felhordtam keskeny spaklival az anyagot. Egy kupac jutott a homokosnak szánt részre is, hogy ott legyen majd egy homokbucka. Mielőtt meghúzott a beton, bekarcoltam a dilatációt és levettem a zsalut. Ezután következett egy nap száradás.
Másnap megcsiszoltam a beton felületét, hogy kiálló szemcsék ne rontsák el a képet (egy porszem TT-ben méretes kődarabbal egyenlő), majd lekentem kissé higított faragasztóval a homokos rész helyét és rászórtam a fűrészport. Pár óra száradás után a felesleget lefújtam, mely homokviharként hagyta el a dioráma területét. Ezután pár nap szünet következett.
Folyt. köv.
