Előbb - utóbb minden valamirevaló vasútmodelles blogon, vagy honlapon megjelenik egy cikk dioráma vagy (szerencsésebbeknél) terepasztal építéséről. Nos nem akartam lemaradni én sem, így nekiláttam egy dioráma megépítésének.
Mielőtt nekifogtam, felállítottam magamnak pár szempontot. Ezt mindenképp javasolom mindenkinek nem csak terepasztalnál, de diorámánál is, hogy találja ki mit is akar és mire akarja használni, ha ez elmarad akkor lehet sohasem fejeződik be a mű.
A szempontjaim:
1. Mire akarom használni? Hát fotózásra. De ilyen diorámám már van. Akkor kell valami lényeges különbség. Legyen két vágányú, így egy több darabos szett, vagy két hasonló modell is jól (jobban) fotózható. Legyen a vágányzat kiemelve az alaptól, hogy könnyebben tudjak fotózni.
2. Legyen rajta hely a kiegészítőknek is. Konténerek, autók, figurák stb. Lehessen akár életképeket is fotózni, pl. rakodás egy vagonról egy teherautóra. Sőt, lehessen két oldalról is fotózni. Az egyik oldalról nézve egy telepet, a másik oldalról nézve egy nyílt vonalat (kiemelve a terepszintből) képzeltem el.
3. Próbáljak ki valami újat. Ezúttal az egyik újdonság a Tillig Styrostone lett - kiváncsi voltam, hogyan lehet dolgozni vele.
4. Legyen olcsó - azaz olyan darabokból építkezzem, ami már megvan. Maradékok, újrahasznált anyagok. Így az alaplap egy maradék OSB lemez lett, felhasználtam a meglévő faragasztót, festékeket, csemperagasztót (!), terepfüvet, fűrészport (mit el nem rak az ember - "jó lesz az valamire" megjegyzéssel), ágyazati kőzúzalékot, maradék vágány anyagot. Pár dologra költöttem csak, mint a Styrostone alap, a flexi sín és az ütközőbak.
+1. Amire nem gondoltam, pedig kellett volna. Milyen háttérképet teszek mögé? Ezt még most sem tudom.
Folyt. köv.
